A memória nem összekeverendő a háttértárral, mert bizony sokan keverik a kettőt. A háttértár az adatok tárolására szolgál, legyen az winchester (HDD), SSD vagy akár egy pendrive. Viszont a memória, vagyis a RAM arra szolgál, hogy miközben használunk egy programot (legyen az egy webböngésző vagy akár a PhotoShop), annak a háttértárból a memóriába betöltsük a működéshez szükséges állományait, és onnan közvetlenül elérve használjuk azt. A RAM viszont csak addig képes adatokat tárolni, amíg áram alatt van.
A memóriát úgy kell elképzelni, hogy egy műanyag lapon, egy alapon helyezkednek el a külső burkolatok, a memóriachipek és az érintkezők, melyek vagy SIMM, DIMM vagy SO DIMM típusúak.
A SIMM (single in-line memory module) a 80-as évek elején volt jellemző, mindkét oldalán párhuzamos érintkezőkkel, 32 bites adatcsatornával. Ezt váltotta le a 90-es évek után a DIMM (dual in-line memory module) a kétoldali különböző érintkezőkkel, 64 bites adatcsatornával. A SO DIMM ugyanaz, csak (small outline) kisebb, kb. fele akkora méretben. Lényegében, ahol kevesebb hely van, ott használjuk, mint pl. notebookokban.
Az SDRAM 1993-ban jelent meg a Samsung szabadalma alatt, majd a DDR SDRAM 1996-ban, ami már a ma is használt memória szabványt testesítette meg. Ezt a DDR2 követett 2003-ba, DDR3 2007-ben és végül DDR4 2014-ben, melyek egyre gyorsabb technológiákat takarnak.
A ma ismert legnépszerűbb memória gyártó a Kingston, mely 1987-től gyártja a memóriákat és a teljes piac 57%-át uralják.
A mai DDR4-es memóriák mérete lehet 4, 8, 16 GB, viszont a méretén kívül fontos tényező a sebessége is, amit 2 dolog befolyásol. Az egyik a késleltetés, ami azt takarja, hogy a processzor a memóriavezérlő egység segítségével milyen gyorsan kéri le az adatokat. A memória nevében a CL és egy szám együttesével határozzák meg, pl. CL16. Ez minél kevesebb, annál jobb. A másik tényező pedig a memória órajele, ami lehet 1600-4000 MHz sebességű. Ez az effektív órajel, ami a tényleges duplája, hiszen a DDR (Double Data Rate) rövidítése. Tehát annál gyorsabb egy memória, minél kisebb késleltetése és minél magasabb órajele van.
Mire figyeljünk memória vásárlásakor?
Az első és legfontosabb, hogy képes-e az alaplapunk az adott órajelű memóriamodult befogadni. Valamint az sem árt, ha fizikailag befér, mert néhány nagy processzorhűtő annyi helyet elfoglal, hogy nem fér alá a memória. Tehát figyeljünk a memória magasságára. Nem árt, ha hűtőbordás modellt választunk, a meleg mindig az ellenségünk. Érdemes KIT-ben vásárolni memória párt a maximális gyorsaság kihasználása érdekében.
Ha már meglévő memóriamodul(ok) mellé vásárolnánk még memóriát, próbáljunk meg ugyanolyat venni, de ha már nem kapható, akkor hasonló méretű, órajelű és késleltetésűt. Ez fontos, hiszen, ha két különböző órajelű modul van bent, akkor a lassabb órajelet fogja alkalmazni a gyorsabb memóriamodulon is az alaplapunk. Rosszabb esetben akár rendszerösszeomlások is előfordulhatnak. A memóriák nagyon érzékenyek egymásra.
Mennyi memóriát vegyek?
Azt kijelenthetjük, hogy manapság a 4GB memória már elég harmatos. Bár egy notebookba anyuéknak megfelelő ez a mennyiség, viszont neked legyen 8GB az alsó határ, ha kedves az életed. Amint játszani szeretnél, már a 8GB is szűkös lesz, oda bizony duplázni érdemes, egy gamer gépében ne legyen 16GB-nál kevesebb RAM. Ha viszont komolyan tolod a játékot vagy durva grafikus, videóvágó, 3D modellező munkákat végzel, ahol több GB-os állományokkal dolgozol, esetleg párhuzamosan több programban is, akkor 32GB lesz a barátod.
Külön megvásárolható RAM termékeink megtekintéséhez kattints a megfelelő méretre: 4 GB DDR3 vagy 8 GB DDR3. A 8 GB RAM-mal szerelt „A” kategóriás laptopjainkat ITT találod, az „A-„ kategóriásokat pedig ITT és ne feledd, hogy a termék rendelésekor kérheted ennek a bővítését!
Nálunk a Jebeto-nál bármely nálunk vásárolt számítógépbe kérhetsz memória bővítést, amit mi díjmentesen beszerelünk neked.